Skip to main content

Szabály ismertető

Általános szabályok

A vízilabdát 7 fős csapatok játsszák.
A mérkőzés és a negyedek kezdésekor a pálya közepén a labdatartóban elhelyezett labdáért a játékvezető sípjelére úsznak ki a csapatok a kapuvonaltól. A játék célja: gólok elérése.
A labdát a test bármelyik részével szabad érinteni. Az a csapat győz, amelyik több szabályos, a játékvezető által megítélt gólt ér el.

A Magyar Úszószövetség által kiírt bajnoki és díjmérkőzéseket - a serdülőmérkőzések kivételével - a nemzetközi szabályoknak megfelelő, legalább 30 X 20 m mérető, hitelesített vízilabdapályán (úszómedencében) kell lejátszani. A legkisebb vízmélység valamennyi bajnoki és díjmérkőzésen 180cm. Felnőtt bajnoki és díjmérkőzéseket legalább 17°C, ifjúsági és újoncmérkőzéseket legalább 19°C hőfokú vízben kell lejátszani. Ennél alacsonyabb hőfokú vízben a csapatok játékra nem kötelezhetők. A legmagasabb vízhőfok 26 °C. Kivétel a budapesti Császár- és az egri versenyuszoda, amelyekben a természetes forrás hőmérsékletének megfelelő hőfokú vízben kötelesek a csapatok játszani.

A játéktér mindkét oldalán feltőnően meg kell jelölni a kapuvonalat, az ettől mért 2 és 4 méteres vonalat, valamint a pálya felezővonalát. Ezek a jelzések a mérkőzések alatt jól láthatók legyenek. A játéktér határa a kapuvonalak mögött 30 cm-re van.

A játékvezető részére a pálya egyik oldalán, annak teljes hosszában, a góljelzők részére az ellenkező oldalon, a kapuvonal meghosszabbításában kell megfelelő helyet biztosítani.

A kapufának és keresztlécnek négyszögletesnek, 7,5 cm keresztmetszetűnek kell lennie, amelyek egymással és a kapuvonallal derékszöget zárnak be.

Fából vagy fémből készülnek, színük feltűnő. A kapukat a játéktér két végén - az oldalvonalaktól egyenlő távolságra - szilárdan kell rögzíteni úgy, hogy azok a medence végétől és mindenféle akadálytól legalább 30 cm távolságra legyenek.

A kapufák közötti belső távolság 3 méter. A keresztléc alsó vonalának magassága a víz színétől számítva 90 cm, feltéve, hogy a víz mélysége 150 cm, vagy annál több. Ha azonban a víz mélysége 150 cm-nél alacsonyabb, akkor a keresztléc alsó vonalának magassága a medence fenekétől számítva 240 cm.

A labda teljesen felfújt, belső gumija lehetőleg önelzáró szeleppel mőködjék. Kerülete nem lehet 68 cm-nél kisebb és 71 cm-nél nagyobb. Legyen vízhatlan, sima felülető és zsiradékmentes. Súlya nem lehet 400 g-nál kevesebb és 450 g-nál több.

A játékvezető a mérkőzést a kezében levő - 70 cm hosszú - zászlóval irányítja. A zászló rúdjának egyik végén fehér, a másik végén pedig fekete vászon van. A góljelzők egy-egy fehér és piros zászlót használnak. A mérkőzéseken a játékvezető és a góljelzők mellett két időmérő mőködik. Egyikük a titkári teendőket is ellátja.

Az egyik csapatnak kék, a másiknak fehér sapkát kell viselnie, kivéve a kapusokat, akik piros sapkát használnak. A sapkát az áll alatt szalaggal kell megkötni. Ha valamelyik játékos sapkája mérkőzés közben leesik, azt a játék legközelebbi megállításakor fel kell vennie. A sapkát elöl és hátul, vagy a két oldalán számmal kell ellátni. A számok magassága 10 cm. A számozás fehér sapkán kék (a kapus piros sapkáján is kék), a kék sapkán fehér (a csapathoz tartozó kapus sapkáján is fehér) színő.

A mérkőzés időtartama négy szakaszra oszlik, esetenként 5-5 percnyi tényleges játékidővel. A csapatok negyedenként helyet cserélnek. A negyedek közötti szünet időtartama 2 perc. A játékidőt a játékvezető kezdést jelző sípszavától kell számítani. A játék minden megállítását jelző sípszóra az órát is meg kell állítani - közben a játékosok szabadon változtathatják a helyüket - mindaddig, míg a játék újból meg nem indul. Kezdésnél és újrakezdésnél akkor kell az órát elindítani, amikor a játékvezető sípja megszólal. Minden más esetben akkor, amikor a dobást végző játékos kezét a labda elhagyta.

A kapus állva is védheti kapuját, tehát a medence fenekén állhat és járhat, onnan felugorhat. A kapus nem úszhat a pálya felezővonalán túl és nem érintheti az azon kívül levő labdát. A pálya középvonalán túl nem dobhatja a labdát, és ha ezt teszi, annak büntetése szabaddobás az ellenfél legközelebb állójátékosa javára onnan, ahol a labda a középvonalat keresztezte.

Ha a labda teljes terjedelmével áthaladt a két kapufa közötti kapuvonalon és előzőleg szabálysértés nem történt, gólt kell ítélni. Kezdés vagy újrakezdés után a labdát legalább kétjátékosnak kell érintenie a gól előtt. Nem érvényes a gól, ha a labdát ökölbe szorított kézzel ütötték az ellenfél kapujába.

Ha a kapus megkísérli, hogy védje a kapujába tartó labdát, mielőtt azt két játékos érintette volna, kísérlete nem számít második érintésnek. Ha a labda mégis áthalad a kapuvonalon, vagy pedig a kapufáról, vagy a kapusról lepattan, kidobást kell ítélni.

Gól viszont az, amikor a kapus az előzőleg legalább kétjátékos által érintett labdát kivédi, majd eldobás közben azt teljes terjedelmével a saját kapujába emeli.

Ha a labda - a kapufák közötti rész kivételével - teljes terjedelmével túljut a kapuvonalon és azt utoljára a védekező csapat valamelyik játékosa érintette, sarokdobást kell ítélni. Ezt a támadócsapatnak az a játékosa hajtja végre, aki a 2 méteres vonal jelzéséhez a legközelebb van azon az oldalon, amelyen a labda a kapuvonalon áthaladt. A sarokdobást a 2 méteres jelzéstől kell végrehajtani. Eközben - a védőcsapat kapusát kivéve - senki nem tartózkodhat a 2 méteres vonalon belül. Ha a kapust kiállították, sarokdobásnál a legközelebbijátékos foglalhatja el a helyét a kapusra vonatkozó jogok és korlátozások nélkül.

Ha a kapus a szabaddobás vagy kidobás végrehajtásakor kiejti kezéből a labdát, és mielőtt más játékos érintette volna, újból megszerzi, majd általa a labda a saját kapujába jut, sarokdobást kell ítélni. Sarokdobásból nem lehet közvetlenül gólt elérni.
 

Szabálysértések

A szabálysértések lehetnek egyszerőek és súlyosak.

 Egyszerő Vétségnek számít: a medence alján állva cselekvőleg részt venni a játékban, vagy ott járni a játék folyamán (a kapust kivéve), megtámadás esetén a labdát a víz alá vinni, vagy a víz alatt tartani; az ellenfelet szabad mozgásában gátolni, vagy bármilyen módon akadályozni, ha a labda nincs birtokában, az ellenfél 2 méteres vonalán túl (belülre) úszni, vagy ott tartózkodni, kivéve a labda mögötti helyzetet; ha a kapus a labdát a felezővonalon túl dobja, a felezővonalon túl (kívülre) úszik, vagy az azon kívül levő labdát érinti; a labdát a csapat 45 mp-ig birtokolhatja, és ha ezen időn belül nem lő kapura, vagy az időt húzza.

 Súlyos hibának számít: ha a játékos megfogja, lenyomja vagy visszahúzza ellenfelét, ha annak nincsen birtokában a labda; a 4 méteres vonalon belül minden olyan hiba, amely biztosnak látszó gólt akadályoz meg; ellenfelét megüti, megrúgja, vagy ilyen szándékú mozdulatot tesz. A súlyos hiba büntetése : szabaddobás a szenvedő fél javára és a vétkes játékos kiállítása, kivéve, ha büntetődobást (4 méterest) ítél a játékvezető. A kiállítás ideje újabban 1 perc, de súlyos sportszerőtlenség esetén a játékvezető a vétkest véglegesen is kiállíthatja cserével vagy anélkül. Az előbbi esetben a kiállított játékos helyét más foglalhatja el.
 

Szabaddobás

A dobást úgy kell végrehajtani, hogy a többi játékos láthassa, mikor hagyta el a labda a dobójátékos kezét. A szabaddobást végző saját magát is szöktetheti. Mihelyt a labda elhagyta a játékos kezét, játékban levőnek kell tekinteni. Időközben a többi játékos szabadon változtathatja a helyét.

 Szabaddobás esetén is csak úgy lehet gólt elérni, ha a labdát előzőleg legalább két játékos (kivéve a kapusokat) érintette.

 Ha a kidobás, sarokdobás, szabaddobás, büntetődobás vagy semleges dobás végrehajtása előtt - ún. holtidőben: amikor az óra nem jár - újabb hibát követnek el, a vétkes játékost ki kell állítani és az előző ítéletet kell végrehajtani.

 Amennyiben a játék rosszullét, baleset, vagy más, előre nem látható ok miatt megszakad, vagy a játékvezető nem tudja megállapítani, hogy melyik csapat játékosa követett el. hibát, kikéri a labdát és bedobja a hiba elkövetésének helyére, mégpedig úgy, hogy miután a labda vizet ért, mindkét csapat játékosai egyforma eséllyel érhessék el azt.

 A büntetődobás a 4 méteres vonal bármely pontjáról elvégezhető. Büntetőből közvetlenül, más játékos érintése nélkül is lehet gólt elérni. A labdát mezőnyjátékosnak csak azután szabad érintenie, ha az az eldobás után a kapufáról vagy a kapusról visszapattant.
 

A víz elhagyása

A játék tartama alatt a játékos nem hagyhatja el a játékteret, nem ülhet vagy állhat a lépcsőn vagy a medence oldalán. Kivétel: félidei szünet, rosszullét vagy baleset, végül a játékvezető engedélyével. Az a játékos, aki jogosan hagyta el a játékteret (a játékvezető engedélyével), a saját kapuvonalán keresztül ismét visszatérhet oda.

 A vízilabdázás a legnehezebb labdajátékok egyike. A jó játékosnak valamennyi úszásnemben otthonosan kell mozognia. A magas színvonalú labdakezelés - mindkét kézzel, úszva vagy állva, illetve a vizet taposva - nagy vízbiztonságot és ügyességet igényel.